Magas, korrekt árakat biztosítunk mindenkinek. Most akár fazonáron átvesszük ékszerét Budapesti üzletünkben! Pontos összeg meghatározásához keressen személyesen bennünket.
Most minden ügyfelünk számára kiemelten magas árakat biztosítunk.
Platina és palládium vételi árfolyam*
Platina
7500Ft
Szín /gr
Palládium
9000Ft
Szín /gr
Tört arany napi ára*
12300Ft
14K /gr Fémjelzett
15400Ft
18K /gr Fémjelzett
21000Ft
24K /gr
Tört ezüst napi ára*
168Ft
800‰ /gr
190Ft
925‰ /gr
210Ft
Szín /gr
További ezüst árak >>
*Érvényes: 2024.03.29. 1gr-tól
    Az árváltoztatás jogát fenntartjuk!
Aranyfelvásárlás árak További arany árak >>
  14K / gr 18K / gr 24K / gr
Szfvár 12100 15400 20700
Bp, Király u. 0 0 0

Ezüst felvásárlás árak További ezüst árak >>
  800e / gr 925e / gr Szín / gr
Szfvár 162 178 200
Bp, Király u. 0 0 0

Érvényes: 2024.03.29. 1gr-tól
Az árváltoztatás jogát fenntartjuk!
Nagyobb mennyiséget szeretne eladni ?

Kérjen ajánlatot a felvásárlásra!

Ezüst Felvásárlás

Amennyiben megunta arany vagy ezüst ékszerét, vagy esetleg pénzre van szüksége, üzletünkben ezüst felvásárlás útján beválthatja meglévő ezüst ékszereit készpénzre. A törtarany és törtezüst aktuális árfolyamát mindig a főoldalon találhatja meg.
Ezüst felvásárlás esetén lemérjük az Ön által behozott tört ezüst súlyát, majd az aktuális ezüst árfolyam alapján felszorozzuk és kifizetjük. Ezüst felvásárlás ügyletnél a teljes összeg kifizetésre kerül, amelyből semmilyen egyéb költséget nem vonunk le.

Ezüst felvásárlás mellett aranyat is felvásárolunk!

Arany Mérés

Az ezüst:

Az ezüst fehér, erősen fénylő, az arany után a legrégebben ismert nemesfém. Fém állapotban is előfordul, de többnyire mint vegyület található érceiben. Az ezüst rendkívül kedvelt anyag a szépsége, a tartóssága és a széles körű felhasználhatósága miatt, már több mint 6000 éve.
Az ókor legnagyobb ezüstbányái Spanyolországban és Görögországban voltak. A középkorban és az újkor elején már Csehországban, Magyarországon, valamint Szászországban bányászták a legtöbb ezüstöt. A század elején az Egyesült Államok termelése volt a legnagyobb, de később Mexikó lépett az első helyre, ahol gazdag bányákat fedeztek fel. Ma Mexikóból származik a világ ezüsttermelésének csaknem a 25%-a, de jelentős mennyiséget termel Oroszország, Kanada, Peru, Ausztrália és az USA is. Ezek az államok adják az ezüst világtermelésének 70%-át. Az ezüsttermelés jelentős része az ólom, cink, arany és rézbányászat melléktermékeként kerül felszínre.
Az ezüst az összes fém között a legjobb hő- és elektromos vezető. Az arany után a legjobban megmunkálható anyag. Hajlékony, kiválóan nyújtható. 1 gramm ezüstből 1800 méter huzalt lehet készíteni.
Az ezüstnek van a legnagyobb fokú fényvisszaverő képessége. Egy ezüst tükör a látható fénysugarak 95%-át képes visszaverni. (A legtöbb tükör ezüst felhasználásával készül.)
Az ezüst, mint alapanyag felhasználásra kerül a fototechnikában, gyógyászatban, vegyiparban, villamos iparban, elektrotechnikában, galvanotechnikában, és nem utolsó sorban az ötvösművészetben. Készülnek belőle pénzérmék, ékszerek, kegytárgyak, dísztárgyak, használati tárgyak.

Ezüst fémjelek

Az ötvöstárgyak kötelező bélyegzése a különböző országokban a céhek megalakulása óta ismert. Magyarországon az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370-ből származnak. A kutatók adatokat találtak arra, hogy országunkban 1504-ben már a készítőkön (mesterjegyen) kívül a céh próbabélyegének beütését is előírták. A céhek a mesterjegy használatát és a céhmesterek próbakötelezettségét (azaz a nemesfém vizsgálatát) írták elő. 1867. január 1-jétől a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe., amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki. A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg. A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte. A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték. A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek. Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszűnt a közös fémjelzés Ausztriával. Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet hatáskörébe utalta. 1966. január 1-jétől a nemesfémtárgyakra új finomsági fokok és fémjelek léptek életbe. 1999. januárjától került sor a legújabb fémjelek bevezetésére.